Klenkdent kft - a kecskeméti fogászat  KEZDŐLAP
RÓLUNK
SZOLGÁLTATÁSOK
ÁRAK
NYITVATARTÁS
KAPCSOLATFELVÉTEL


HARAPÁSI RENDELLENESSÉGEK KEZELÉSE


Egyre gyakrabban találkozunk olyan helytelen testtartású egyénekkel, akiknél a kiváltó ok nem izületi- csontelváltozás, hanem az izomtónus aszimmetriája. Amennyiben ezeket az izomtónusbeli különbségeket nem tekintjük az egész szervezetre kiható tényezőknek és ezért jelentőségüket elhanyagoljuk, úgy azok a későbbiek folyamán végleges, strukturális elváltozások kialakulásához vezethetnek.

A gerinc nyaki, koponyához illeszkedő szegmensének tanulmányozásakor elkerülhetetlenül szembe ötlik a rágóapparátus jelentősége, a helyi izomműködésben. Jól látható, hogy a régióban futó izmok kiegyensúlyozott működése, szimmetrikus tónusa alapvető követelmény a rágás, a nyelés, a légzés és a beszéd mindennapi, korrekt kivitelezéséhez.

Rossz beidegződések, mint például a szájlégzés, az atípusos nyelés, az ujj ill. az ajkak szopása, a fogsor rendellenes fejlődését akadályozhatják. Ezáltal helytelen fogközi záródást, idéznek elő. Az emberi test fizikai-pszichés alkalmazkodó képessége nagy, ezért hosszú időn át is képes kiegyenlíteni az előbb említett elváltozás okozta működési rendellenességeket. Ez a törékeny egyensúly azonban a legkisebb változás hatására felborulhat.

Az állkapocs rendellenes helyzetét a fogak középvonalbeli eltolódása mutatja:


Harapási hiba eltolódott fogak Harapási hiba, eltolódott fogsor


A helyesen beállított harapás után az arc szimmetriája is megváltozik:


Harapási rendellenesség - nem szimmentrikus az arc Harapási rendellenességek - Arc szimmetria











Elváltozások típusai


Traumás

  • fog, fogcsoportok eltávolítása
  • csonttörés
  • izomhúzódás

Mechanikus

  • bölcsességfog előtörése
  • rosszul kivitelezett tömés
  • rossz fogpótlás

Pszichés

  • emóciós változások
  • megnövekedett stressz

Az állkapocs kényszerhelyzetei, lévén mozgó testrészünk, áttevődnek a nyak-, hátizmokra is, feszült, görcsös állapotot idézve elő. Negatívan befolyásolhatják a testtartást, a csontnövekedést, maradandó elváltozásokat idézhetnek elő. Ezért nagyon fontos a gyermekek orthopédiai vizsgálatán kívül a fogászati ellenőrzése, és azon belül is, az okklúziós eltérések szakszerű kivizsgálása, felderítése. Hasonlóan fontos egy felnőtt páciens esetében az egymást kiegészítő vizsgálatok elvégzése.


Szolgáltatásaink


Szelektív becsiszolás

Harapásemelők

Testtartás javítók

Korrekciós és Rehabilitációs  lemezek

Fogcsikorgatás gátlók

Fogvédők




Hátfájás, végtagfájdalom, harapási rendellenességek

IGAZ-E, HOGY HA NEM HOZATOM RENDBE A FOGAIMAT, AKKOR SOHA SEM SZABADULHATOK MEG A HÁTFÁJÁSTÓL?


Az egyre gyakrabban elhangzó kérdésre nem adható egyértelmű válasz és a különböző technikák, kezelési módok gyakran még bonyolultabbá teszik a képet. Tudatosítanunk kell azt a tényt, miszerint az emberi test egy összetett, bonyolult gépezet, aminek valamennyi alkotó eleme összeköttetései révén, elválaszthatatlanul és egymásra szinergikusan(1) kiható kapcsolatban állnak. A gép működésének fenntartása érdekében egyes elemek kompenzálhatják(2) más alkotók hibás vagy hiányos működését.
A koponya, az állkapocs, a gégefő, a gerincoszlop, a medence valamint az alsó és felső végtagok csontjait egy összetett neuromuscolaris(3) rendszer köti össze. Ennek közvetítésével történik az alkotóelemek közti információcsere és az összehangolás is. Ezen a szisztémán keresztül jönnek létre a kompenzációs folyamatok is, amik esetiek, de akár állandósulhatnak is.
A látás, a nyelés és a talponállás, folyamatosan informálják a központi idegrendszert a test helyzetéről, ami ezután a neuromuscoláris szisztémán keresztül vezérli az egyes összetevőket az egyenes tartás, a járás és egyéb, az életben maradáshoz elengedhetetlenül fontos feladatok elvégzésére. A szemmozgató izmok összehangolása révén a két szem segítségével kialakuló térbeli érzékelés, a nyelés és a talpfelület támaszkodási pontjai együttesen határozzák meg a pillanatnyi testtartást. E három érzékelő - visszajelző szerv, akaratunktól függetlenül ellenőriz és informálja az agyat, ami pedig folyamatosan korrigálja az egyensúlyi állapotban fellépő változásokat.
Az alábbi példák jól megvilágítják a fent ismertetett folyamatot.
Amikor egy izom vagy izomcsoport kevésbé működik, akkor egy másik izomköteg nagyobb munkavégzésre kényszerül. Erősebben húzódik össze, ezért egy idő után fájdalom (görcs) lép fel a kompenzálás miatt.
Amikor a fogainkat a kelleténél nagyobb erővel szorítjuk össze (bruxizmus)(4), akkor az állkapcsot a koponyával összekötő rágóizmok túlterhelése miatt tenziós(5) típusú fejfájás léphet fel. Amennyiben a fogak a normálistól eltérő helyzetben vagy helyen állnak, úgy a fogazat zárásakor, a rágás során, nyelés és beszéd közben is, az állkapcsot kényszerpályára kényszerítik, a normálistól eltérő mozgáspályákat hoznak létre. Ezek az u.n. parafunkciós(6)mozgások pedig a rágóizmok helytelen, kiegyensúlyozatlan működéséhez vezetnek. A rágóizmok fogazati anomáliák(7) okozta szabálytalan működésének jól megfigyelhető jele a vállak elcsavarodása és a kétoldali vállövi régió aszimmetriája. Amennyiben ezt a jól megfigyelhető tünetet a Meersseman tesz segítségével korrigálni tudjuk, úgy csaknem biztosan kijelenthetjük, hogy a testtartásban kialakult elváltozás fogeredetű.
Megállapíthatjuk, hogy az állkapocs térbeli elhelyezkedése kihat az egész test pozíciójára és, hogy minimális fogeredetű eltérések is károsan befolyásolhatják a testtartást, ami a rossz harapást előidéző tényezők kizárásával megváltoztatható. Az diagnosztikai eljárás jól demonstrálható, megismételhető és visszafordítható: az alsó - felső fogsor fogai közé fokozatosan vastagodó távtartókat helyezünk mindaddig, amíg a fogak közti valamennyi interferencia(8)meg nem szűnik. Amennyiben a korábban kialakult testtartás javul, akkor a teszt segítségével dokumentálható és kialakítható a megfelelő kezelési terv.
A rossz harapás, tehát az állkapocs helytelen pozíciója, kihatással van a TMI(9) működésére. Erről könnyen meggyőződhetünk magunk is, ha a két mutató ujjunkat a füleink hallójáratai elé helyezzük, kitapintva így az izületben a mandibula-fejecs(10) előre - hátra történő mozgását, esetleges súrlódását a száj nyitásakor, becsukásakor. Kóros elváltozás esetén a kezdeti állapotban csak apró recsegő hang jelzi a bajt, ami idővel ropogássá, kattogássá válik, amit súlyosabb estben fájdalom, szédülés, hányinger is kísérhet.


szinergikus(1): együtt ható, együtt működő
kompenzál(2): kiegyenlít
neuromuscolaris(3): ideg-izom eredetű
bruxizmus(4): fogcsikorgatás
tenzió(5): feszülés, feszültség
parafunkció(6): helytelen mellékműködés, pótcselekvés
anomália(7): rendellenesség
interferencia(8): kölcsönhatás
TMI(9): Temporo-Mandibuláris Izület (az alsó állkapcsot a hallónyílás előtt a koponyához rugalmasan felfüggesztő és rögzítő páros ízület)
mandibula-fejecs(10): állkapocs-fejecs (az állkapocsnak a TMI.ben rögzített nyúlványa)


Forrás: Occlusione e postura
www.studiosantori.com


Harapási rendellenesség, és az idegrendszer

HARAPÁSI RENDELLENESSÉGEK


A fogazat okklúziójában(1) észlelhető eltérés gyakran az emberi test csont-izület-izom -rendszerében fellépő működési zavar kiváltó oka.
A fogazat záródása és a nyaki - hátgerinci csigolyák egymáshoz való viszonya közti összefüggés jelentőségére mintegy harminc esztendővel ezelőtt Dr. Meersseman hívta fel először a figyelmet.
A gyakorló kineziológus orvosok jól ismerik az izmok, a fogazat és a centrális idegrendszer rendkívül szoros kapcsolatát. Ezért amikor egyes betegeik nem, vagy nem kielégítően reagáltak azon manuálterápiás eljárásokra, amik a gerinc állapotának javítását és a helyes posztúra(2) visszaállítását szolgálták, keresni kezdték, a panaszokat kiváltó tényezőket a kezelendő testrésztől távolabbi régiókban is. Először a láb-lábfej, majd a rágószerv vizsgálatát végezték el. Az okklúziós sík és magasság helyes beállítását követően jelentős javulást értek el. Ezek a vizsgálatok és kezelések képezték a gyakorlati gnathológia(3) alapjait.

A központi idegrendszer koordinálja az egész emberi test működését, befolyásolja természetesen a posztúrát is. Működésének egyik lényeges eleme a feedback(4), ami azt jelenti, hogy bármely akció reakciót vált ki. A kilépő információk milyenségét a belépő információk minősége határozza meg. Például, amikor a bemenő információ azt közli a központi idegrendszerrel, hogy a kezünk tűzbe ér, akkor az agy olyan kimenő jelet küld a perifériára(5), aminek hatására az összeránduló izomcsoportok visszahúzzák kezünket a tűzből. Ezen az elven működik testünk valamennyi alkotóeleme.

A posztúra, a test tartását meghatározó izmok reakcióit befolyásoló, a központi idegrendszerből kifelé áramló információk összességének az eredménye. Ezek viszont, a bemenő információk függvényei, amiknek fele a rágószervből (fogak, fogágy, íny, állkapcsok, állkapocsizület, ajkak, nyelv, rágóizmok, stb.) és a lábfejből, annak is a talpi részéből származnak. A fentiek ismeretében nem nehéz levonni azt az egyszerű következtetést, miszerint az okklúzió síkjában és/vagy tengelyében ill. magasságában bekövetkező változás, a harapási rendellenesség, testtartásbeli elváltozást provokál Amennyiben a bemenő információ hibás, úgy a válaszreakció is hibás lesz.

Megfelelő okklúzióban nincsenek hiányzó fogak, az alsó-felső állcsont fogai egymáshoz szimmetrikusan illeszkednek, nyeléskor az izmok azonos tónussal húzódnak össze, a nyelv pedig kitölti a fogívek közti teret. Ebben az esetben az érzékelő input(6) helyes és nem vált ki torzulást a csigolyák egymáshoz viszonyított helyzetében. Ebből adódóan megállapíthatjuk, hogy az okklúzió elváltozásai viszont a csigolyák subluxációjához(7) vezethetnek, amiket a manuálterápiában jártas orvosok korrigálnak majd a gyógyító beavatkozásaik során.
Amennyiben a fogak egymáshoz való viszonyának megváltozása váltotta ki a hátgerincben jelentkező panaszokat, úgy azok a tünetek a kezelések ellenére is gyakorta visszatérnek. Nagyon fontos tehát, hogy már az első vizit során eldöntsük, hogy a gerinctájéki fájdalmakkal jelentkező beteg panaszainak kiváltó oka, fogazati eredetű-e. Amennyiben az anamnézisben pozitív választ kapunk, úgy a tartós tünetmentesség elérése érdekében, mindenek előtt a fennálló okklúziós problémát kell megszüntetnünk.
A harapási rendellenességek és a posztúra összefüggéseinek tanulmányozása során született Meersseman teszt alkalmas arra, hogy nagy biztonsággal megállapítsuk, a problémát kiváltó ok fogazati eredetű e. A harapási rendellenességeket kiváltó leggyakoribb elváltozások, a kiterjedt foghiány, a nyitott-vagy mélyharapás, rosszul sikerült fogszabályozás, helytelenül elvégzett fogtömés, fogpótlás. Ezekben az esetekben gyakran fordul elő az állkapocs forgástengelyállásának torzulása, korai fogérintkezések, a vertikális dimenzió(8) kóros csökkenése, esetleg növekedése.
A fent említett elváltozások minden nyelés során megváltoztatják a nyaki-hátcsigolyák tengelyállását. Naponta átlagosan 800-szor nyelünk, alvás közben is. Világos tehát mennyire fontos a testtartás kényes egyensúlyát befolyásolni képes folyamat felismerése és kijavítása. Az anamnézis során kérdezzünk rá betegünk fogazatának állapotára, esetleges állkapocssérülésekre, fogszabályozó vagy fogpótlás viselésére, esetleges közelmúltban végzett nagyobb fogászati beavatkozásra.
Végezzük el a Meersseman tesztet és amennyiben összességében pozitív válaszokat kapunk, még a tényleges kezelés előtt küldjük el betegünket egy az okklúziós elváltozások kezelésére szakosodott fogorvos kollégához konzultációra.



okklúzió(1): „Az occlusio az articulatiónak az a helyzete, amikor a két antagonista fogsor fogai rágófelületüknek lehető legnagyobb területén érintkeznek egymással.”
Dr. Tóth Pál - Dr. Dénes József: Gyermekfogászat Fogszabályozás, Egyetemi tankönyv, Medicina Kiadó Bp. 1978
articulatio (artikuláció)(2): „A rágás folyamán fellépő izomerők által kiváltott dinamikus állapot a két fogsor (alsó - felső) fogai között.”
Dr. Tóth Pál - Dr. Dénes József: Gyermekfogászat Fogszabályozás, Egyetemi tankönyv, Medicina kiadó Bp. 1978.
posztúra(3): testtartás
gnathológia(4): állkapocsizület tan
feedback(5): visszatáplálás, visszacsatolás
Országh László: Angol - Magyar Szótár, Akadémia Kiadó, Bp. 1970
periféria(6): v.minek a külső része, határa (ellentétben a központi résszel)
Bakos Ferenc: Idegen szavak szótára, Akadémia Kiadó Bp. 1976
input(7): bemenő, belépő
Országh László, Angol - Magyar Szótár, Akadémia Kiadó Bp. 1970
subluxáció(8): félrecsúszás, részleges ficamodás
Bakos Ferenc: Idegen szavak szótára, Akadémia Kiadó Bp. 1976
vertikális dimenzió(9): az alsó és a felső állkapocscsontok közti veleszületett távolság




Testtartás

A TESTTARTÁS ÉS A FOGAZATI RENDELLENESSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSEI


Egyre gyakrabban találkozunk olyan helytelen testtartású egyénekkel, akiknél a kiváltó ok nem izületi- csontelváltozás, hanem az izomtónus aszimmetriája. A mennyiben ezeket az izomtónusbeli különbségeket nem tekintjük az egész szervezetre kiható tényezőknek és ezért jelentőségüket elhanyagoljuk, úgy azok a későbbiek folyamán végleges, strukturális(1) elváltozások kialakulásához vezethetnek.

A gerinc nyaki, koponyához illeszkedő szegmensének tanulmányozásakor elkerülhetetlenül szembe ötlik a rágóapparátus jelentősége, a helyi izomműködésben. Jól látható, hogy a régióban futó izmok kiegyensúlyozott működése, szimmetrikus tónusa alapvető követelmény a rágás, a nyelés, a légzés és a beszéd mindennapi, korrekt kivitelezéséhez.

Rossz beidegződések, mint például a szájlégzés, az atípusos nyelés, az ujj ill. a z ajkak szopása, a fogsor rendellenes fejlődését akadályozhatják. Ezáltal helytelen fogközi záródást, idéznek elő. Az emberi test fizikai - pszichés alkalmazkodó képessége nagy, ezért hosszú időn át is képes kiegyenlíteni az előbb említett elváltozás okozta működési rendellenességeket. Ez a törékeny egyensúly azonban a legkisebb változás hatására felborulhat.

Ilyen változás lehet:
    TRAUMÁS:
      - fog, fogcsoportok eltávolítása
      - csonttörés
      - izomhúzódás
    MECHANIKUS:
      - bölcsességfog előtörése
      - rosszul kivitelezett tömés
      - rossz fogpótlás
    PSZICHÉS:
      - emóciós változások
      - megnövekedett stressz

Az állkapocs kényszerhelyzetei, lévén mozgó testrészünk, áttevődnek a nyak-, hátizmokra is, feszült, görcsös állapotot idézve elő. Negatívan befolyásolhatják a testtartást, a csontnövekedést, maradandó elváltozásokat idézhetnek elő. Ezért nagyon fontos a gyermekek orthopédiai vizsgálatán kívül a fogászati ellenőrzése, és azon belül is, az okklúziós eltérések szakszerű kivizsgálása, felderítése. Hasonlóan fontos egy felnőtt páciens esetében az egymást kiegészítő vizsgálatok elvégzése.
A testünket alkotó valamennyi szerkezeti elemet (csontok, izületek, izmok, erek, idegek, belső szervek) burkok, pólyák védik, amik kötegekben rendeződnek,. A kötegekben történő elváltozás, egy, az elváltozástól távol eső régióban is befolyásolni képes az ott elhelyezkedő szerv/ek működését. A test mindig mozgékonyságra, mozgathatóságra törekszik, vagyis működőképességét helyezi előtérbe, akár a forma rovására is.
Bizonyos típusú fejfájások, hátfájások, csípő -, és derékproblémák eredete gyakran visszavezethető egy másodlagos izomtónusbeli eltérésre, amit egy, a test távoli régiójában kialakult behatás okozta aszimmetria váltott ki. Megállapíthatjuk tehát, hogy az okklúzio az emberi test poszturális stratégiájának teljes értékű alkotórésze. Mivel a felvett testhelyzet egy információtömeg feldolgozásának következménye (látóideg -pályák, egyensúlyszervi reakciók, alapvető izomtónusok, stb.) ezért a harapásban bekövetkezett változások, nem feltétlenül okoznak patológiás testtartást.


A fogazat kétféle módon fejti ki hatását:
    A., A fogak meghatározzák a mandibulának(2) a többi koponyacsonthoz való viszonyát és arról a fogágy érzékeny receptorain keresztül értesítik a központi idegrendszert. Emlékezzünk arra az érzésre, amikor a véletlen folytán homokszemcse kerül a fogaink közé.

    B., A helytelen záródás téves információt közvetít. Példaként, növeljük az alsó metszőfogakra a nyomást. Az agy ezt úgy értékeli, mintha a fejünket előre billentettük volna, ezért a testsúlyt igyekszik a talp saroktájéka felé áthelyezni. A testsúly középre helyezése, ill. ennek érzékelése a központi idegrendszerben történik és a talp felületén valósul meg. Az így létrejött egyensúly kihat a hátizmok működésére is. Amennyiben a rendszer nem képes megfelelően összehangolni az információkat, úgy előbb - utóbb a szédüléshez hasonló bizonytalanságérzet alakulhat ki, amit izomfeszülés okozta fejfájás és nyaki izomgörcsök kísérhetnek.

struktúra(1): szerkezet
mandibula(2): alsó állkapocs


Nyaki izmok anatómiája
FORRÁS: Donáth Tibor, Anatómiai atlasz




Teszt - harapási rendellenesség

TESZTELD ÖNMAGAD (autoteszt)


Az alábbiakban felsorolt tüneteket szervenként csoportosítottuk. A jelenségek önmagukban is megjelenhetnek, de gyakori az együttes előfordulásuk is. Megtörténik, hogy egyes tünetek egy jellegzetes csoportba rendeződése figyelhető meg, ilyenkor szindrómáról beszélünk. Ezek a szindrómák jelentősen befolyásolhatják mindennapjainkat.

A felsorolt tünetekből több mint hét együttes jelenléte, az un. Poszturális Deficit Szindróma (Villeneuve) esetlegességét veti fel. Alkalmanként egy - két tünet felbukkanása is figyelmeztető jel lehet... Az ilyen esetekben igen fontos megérteni miért épp ezek a tünetek jelentkeznek. Gyakran emocionális eredetű hátteret találunk a problémák mögött, máskor pedig egyes funkciók alul-, vagy túlműködése a kiváltó ok.

Kérjük, hogy figyelmesen olvassa el az alábbi tünet - leírásokat és jelölje meg azokat, amik jellemzően megjelennek hétköznapjaiban!

SZEMEK

Fáradtság
Könnyezés
Égető viszketés
Pirosodás
Kancsalság
Homályos/kettős látás
Meggyengült látás (sérülés, műtét miatt)

FÜL

Zúgás, sípolás
Süketség
Ismétlődő hallójárati gyulladás
Szédülés (sérülés, gyógyszer miatt)

SZÁJ

Zörejek, ropogás az állkapocs izületben
Korlátozott szájnyitás
Állkapocs fájdalom
Görcsös feszülés a rágóizmokban
Fájdalom a halántékon
Fogcsikorgatás
Sérülés, műtét
Fogszabályozó készülék
Fogpótlások

LÁB

Lábfej fájás
Vádli fájás
Térd fájás
Comb fájás
Combtő - csípő fájás
Sérülés, műtét

ÁLTALÁNOS KÖZÉRZET

Fejfájás
Hastáji fájdalom
Lágyéki fájdalom
Bordaközi fájdalom
Mellkas fájdalom
Menstruációs fájdalom
Nyaktájéki fájdalom
Gyakori nyakizom görcs
Válltájéki fájdalom
Hátfájás
Derékfájás
Koncentrálási nehézség
Indokolatlan, elégtelen iskolai teljesítmény
Térbeli tájékozódási nehézség
Figyelmetlen gyerek
„Túlfűtött” gyerek
„Ügyetlen”, gyenge kézügyesség
Hiányos koordináció
Gyakori, indokolatlan elesések
Gyors felejtés
Krónikus fáradtság
Pánikroham
Agorafóbia
Depresszió
Rosszullét utazáskor ( pl. autóban )
Fásultság érzés
Alvajárás
Gyakori vizelési kényszer
Hideg, izzadt kéz, tenyér
 Az Ön pontszáma:



További információk: info@klenkdent.hu


Amennyiben a fenti panaszokból tíz, vagy annál több is fennáll az Ön esetében, úgy ajánlatos felkeresni egy hozzáértő manuálterapeutát és egy harapási problémákkal foglalkozó fogszakorvost is.


Forrás: www.totalcare.it
A kecskeméti Klenk Dent fogorvosi rendelő

FOGÁSZAT KECSKEMÉTEN

A Klenk Dent fogászat Kecskeméten, 2000 óta látja el fogászati panaszokkal jelentkező pácienseit. A fogászati kezelések széles tárházán belül a fogmegtartó kezeléseket /gyökérkezelés, fogfelépítés, porcelán-kompozit esztétikai tömés/ részesítjük előnyben. Különös hangsúlyt fektetünk a fogágy /parodontium/ védelmére és a parodontológiai elváltozások kezelésére. A foghiányok pótlására rögzített és kivehető fogpótlásokat is készítünk igény szerint. Valamennyi beavatkozást igyekszünk fájdalommentes módon elvégezni. Gyermekekkel három éves kortól foglalkozunk.    
   
   
   

HOL TALÁL MEG BENNÜNKET?

Klenkdent, a kecskeméti Fogászat
KEZDŐLAP / RÓLUNK / SZOLGÁLTATÁSOK / ÁRAK / NYITVATARTÁS / KAPCSOLATFELVÉTEL
A weboldal nem tárol semmilyen személyes adatot, így megfelel a GDPR adatvédelmi törvény előírásainak.
CopyRight©2015. Dr. Klenk Zsolt
Készítette: MTeam